2024 januárjában nem értettem mi van velem, csak úgy egyik napról a másikra elment minden életkedvem és így is maradt február közepéig. Ekkor már nem bírtam tovább, és megkérdeztem Istent miért vagyok lelkileg ilyen rottyon? 

– Alacsony az önbecsülésed – jött a válasz az Úrtól. Rögtön elhessegettem, mert csak egy kosza gondolatnak véltem. Ezután még kétszer kellett újból félre söpörnöm Isten szavát, mert nem hittem, hogy csak ennyi lehet a probléma.

 Szerencsére kis idő múlva ráeszméltem, hogy ez nem is az én gondolatom volt. Ekkor esett le, hogy Isten szólt, azért is ellenkeztem ennyire. Rögtön meg is cselekedtem, és elkezdtem arra gondolni, hogy értékes, jó szándékú ember vagyok, akinek helye van a világban, közben elkezdett visszatérni az életkedvem.

 Sajnos ugyan ez év nyarán pár hétig ismét megzuhantam lelkileg, oda lett minden örömöm. Pont ez idő tájt megismerkedhettem volna egy kedves lánnyal, de elügyetlenkedtem, mert kevésnek éreztem magam. Isten pedig újra elmondta, hogy „alacsony az önbecsülésed”. Tudtam, hogy az Úrtól van ez a kijelentés, mert ez alkalommal is azonnal helyre állított, amint az önmagamról való gondolkodást megváltoztattam.

 Nem akartam kekeckedni Istennel, de kíváncsi lettem, hol van benne a Bibliában, hogy egy hívőnek legyen egészséges önbecsülése? Mert Kenneth E. Hagin azt tanítja, ha Isten szól hozzád, akkor azt legalább két igével alá is támasztja. Ráadásul az egyik ige Újszövetségből legyen. Bevallom hiába törtem a fejemet, egy igét se tudtam volna mutatni az önbecsülésről.

 Miután már csak Istentől vártam a választ, észrevettem, hogy napok óta nem hagy nyugodni egy Bibliai történet. Mégpedig az, amikor megkérdezték Jézust: melyik a nagy parancsolat? Jézus pedig nem csak az első nagy parancsot mondja el, hanem elárulja a másodikat is: (Máté 22:39) „a második pedig hasonlatos ehhez: szeresd felebarátodat mint magadat.” Megnéztem a szótárban, hogy mi az ógörög megfelelője a „szeresd” szónak. Azt írja „agapaó” aminek elég sok jelentése van többek között: értékel, sokra tart.

 Ekkor ért a megvilágosodás! Sosem értettem, hogy is illeszkedik bele a Biblia önmegtartóztató felfogásába önmagunk szeretése. Ezt egy kényeztető, hedonista dologként tudtam elképzelni, mint ahogyan azt a világ, és a reklámok is sugallják. Viszont, ha az előbb említett jelentésével nézem, akkor ön magunk szeretése nem egy testi kényeztetést jelent, hanem azt, hogy értékes embernek tartom magamat.

 Nálam ez a szeresd felebarátodat, mint önmagadat elv úgy szokott működni, mint egy mérleg, amennyire kevésnek látom saját magam, annyira túlértékelek másokat. – Persze, tudom nem túl bölcs dolog a második nagy parancs ellen vétkezni. Ez egy elég fontos dolog mivel négyszer is megtaláltam az Újszövetségben ezt az igét (Máté 22:39, Márk 12:31, Lukács 10:27, és Galaták 5:14).

 Ráadásul azt vettem észre magamon, ha van egy kis önbecsülésem, akkor sokkal könnyebben peregnek le rólam a sértések, és teszem túl magam rossz dolgokon. Olyan mintha egy páncél lenne rajtam, ami megóvja a lelkemet a felesleges fájdalmaktól. Hogy ez most hasonlítható-e az igazságnak mellvasához (Efézus 6:14)? – Na, azt nem tudom.